napelemet telepítek

(4) öt hónap tapasztalatai

2020. február 25. 11:15 - SzyG

Pontosabban 167 napé. A számszerű értékek, amelyeket használok, az inverter adatgyűjtő rendszeréből származnak. Ezek kinyerhetők online módon, illetve USB adathordozóról. Én ez utóbbit preferálom. A rendszer egy sor áram- és feszültségadatot tárol, és a minket leginkább érdeklő energia-mennyiségi adatokat is. A jól olvasható külső kijelzőn egyébként folyamatosan látható a pillanatnyi teljesítmény érték, de egy léptethető menürendszerben egy sor adat leolvasható. Az usb adatkimeneten rögzítési periódusként tízperces időtartamot állítottam be, ez napi 144 adatrekordot jelent, amelyből persze az éjszakai adatok érdektelenek. Az adatok excelbe importálhatók, így könnyedén feldolgozható az adathalmaz (mondjuk az eddigi időszak adatait tartalmazó, 23.600 soros táblázat elsőre kicsit ijesztő méretnek tűnt)

Nos, az adatok tartalma.

Szeptember 10. és február 23 között a kiserőmű 1315 kWh energiát termelt. Ez több, mint amire számítottam. A meteorológiai adatokból ismert a havonkénti napos órák száma, ebből készítettem előzetes becslést – figyelembe véve a télen igazán alacsony szögben érkező napsugárzás csekély energiatartalmát. Szeptember 21. és március 21. között a legmagasabb napálláskor, délben legfeljebb 42 fokos szögben süt a nap, a legalacsonyabb a napállás december 21-én, mindössze 18 fokban érkeznek a napsugarak a vízszintes síkhoz képest. Érdekes módon éppen ezen a napon a hét többi napjához viszonyítva a rendszer „kiemelkedő” mennyiségű, 6,5 kWh energiát termelt, valószínűleg szép, tiszta idő volt. Ellenpontként az eddigi legmagasabb napi termelést, 24,7kWh említeném, amit szeptember 18-án produkált a rendszer. Az eddigi időszakban megtermelt energiát heti bontásban az alábbi diagram mutatja be.5_honapos_hertenkenti_term.JPG

Jól látható a tavaly már októberre is átnyúló „vénasszonyok nyara”, az októberi tiszta, napsütéses időszak hatása, a relatíve sok megtermelt energia. Ugyanígy jól kivehető a grafikonon a decemberi borús, ködös időszak, mikor 10 és 30 kilowattóra közötti a heti produktum, miközben egyetlen tiszta decemberi nap eredménye (ahogy az imént írtam) 6,5 kWh. Két dolgot jegyeznék meg itt. A napelemek hatásfoka a hőmérsékletük emelkedésével arányosan csökken, tehát a hideg panelek jobban teljesítenek. A másik, hogy nem szükséges a paneleket közvetlenül érő napsugárzás ahhoz, hogy a termelés meginduljon. Közepesen borult égbolt esetén is 3-500 wattal dolgozik a rendszer, pedig a nap pontos helyzete sem látható a felhőrétegtől.  

Mivel a napelemek a tető felületén a vízszintes síkhoz képest 34 fokos szögben állnak, ezért a napsugarak legnagyobb beesési szöge ebben az időszakban (délben) a panelek síkjához képest 76 és 52 fok közé esik, messze elmaradva az ideális, merőlegestől. Ez esetemben megint kis korrekcióval értendő, hiszen a tetőm síkja 20 fokkal nyugatra van a déli iránytól, ezért a panelek rövidebb oldali tengelyéhez mért merőleges napirány nálam 13:15-kor következik be, de a nap ekkor már 2-3 fokkal alacsonyabban áll, mint délben. Emiatt a teljesítménygörbe nem délben tetőzik és kicsit lapult a csúcsa. Példaként álljon itt egy grafikon, a február 20-i teljesítménygörbe, ami a tíz percenkénti mérési időszakokban átlagolt teljesítményt mutatja. A teljesítménygörbe nem sokban különbözik attól, amit egy ideális pontosan déli fekvésű rendszer produkálna. A teljesítménycsökkenés 1-2 %-ra tehető.pillanatnyi_teljesitmenyek.jpg

A grafikonon levő néhány ugrásszerű csökkenés és visszaemelkedés a nap előtt átúszó kósza felhő következménye. A nap végén még látható egy, a monoton eső görbét követő visszaemelkedés. Ez a csökkenő panelfeszültség miatt programozott munkapont váltás (az elektronika más beállításának) eredménye. Ilyenkor a rendszer még „nyer” kb. fél kilowattóra energiát.   

A megtermelt energiából a rendszer aktív időszakában (tehát a napsütéses időszakban) 372 kWh energiát fogyasztottam el, a többi – saját fogyasztás híján kikerült az elektromos hálózatra, azt a közeli és távolabbi szomszédaim használtak el. (Ezek az adatok már az oda-visza mérőből származnak) Persze az összes általam felhasznált energia ebben az időszakban jóval több, a nappal megtermelt és a hálózatra kiadott energiát, vagy annak egy részét már aznap este és éjjel „visszaszívtam”, sőt ezen felül még jókora mennyiséget vételeztem a szolgáltató hálózatából. Ezt majd az igazán napsütéses időszakban „töltöm vissza” oda. Laikusok számára mondom, ez semmiféle beavatkozást nem igényel, ez a folyamat automatikusan zajlik le.

Végül felteszek ide egy ábrát, amiből jól látszik, hogy milyen módon változik a nap pályája, ezzel a paneleket érő sugárzás szöge ideális, déli irányú, illetve attól különböző szög-eltérésű tetőfelületek esetén az évszakok változásával, illetve napon belül. Az ábrát a stílszerűen a Naplopó Kft. honlapjáról „loptam” Köszönet érte a Naplopónak.    

naplopo_diagram1.JPG 

Szólj hozzá!

(3) kiépül a rendszer

2020. február 23. 16:09 - SzyG

Már említettem, hogy a ház, a telepítés helyszíne két lakásos, két (normál időszaki) villanyórával, ugyanazon „fogyasztási hely”-hez rendelve. Ez szabályos volt 30 éve, a használatba vételkor, húsz éve, mikor megvettük és nevünkre írattuk a közműveket, ám nem szabályos ma. Az engedélyezéshez beküldött iratokból, és a becsatolt fotókból ezt a hálózati szolgáltató, az ELMŰ megállapította és helyből elutasította a telepítési igényt.  Bő két hónap telt el azzal, hogy hol a hálózat tulajdonosánál, az ELMŰ Hálózati Kft-nél, hol az áramszolgáltató, az NKM ügyfélszolgálatán egyeztettem ügyintézési időpontot, töltögettem az űrlapokat, vártam a határozatokra. Végül sikerült ezt az égbekiáltó szabálytalanságot megszüntetni úgy, hogy a két mérőt más-más számmal rendelkező fogyasztási hellyé nyilvánították, melyeknek persze én maradtam az igénybe vevője. A megváltoztatott adatokkal ismételten beküldött tervet immár elfogadták, nem volt hát több akadálya a telepítésnek.

Amikor a kivitelező kiválasztottam, kértem, hogy szerződjünk a munkára. A kivitelező azt mondta. Létezik egy ajánlatkérés lepapírozva. Rendelkezésre áll egy részletes költségvetés – lepapírozva. E-mailen váltott levelezésünkben rögzítettük, hogy én megrendelem, ő pedig a részletesen leírt műszaki tartalommal, rögzített áron vállalja a kivitelezést. Nem szeretne fölösleges papírmunkát, hiszen egy fillért sem kér sem az anyagokért, sem a munkáért, míg az üzemkész rendszert át nem adja. Elfogadtam, így kitűztük a szerelés napját.

Augusztus végén egy reggel meg is jelent a csapat. A főnök, aki a villanyszerelési munkát végezte és két segítője, akik a panelek rögzítéséhez szükséges tartókat a tetőre, az azokra felhelyezett paneleket pedig a tartókhoz rögzítették, egyben elvégezték a panelek összekábelezését és kiépítették az összekötő kábelezést az inverterig. Az inverter konfigurálását is egyikük végezte a mobiljáról, wifin keresztül, mire meg nem sajnáltam, és a kezébe nyomtam egy tabletet. (azon mégis csak többet lát)

16 panel került a tetőre két csoportban elrendezve úgy, hogy a később esetlegesen szükséges tisztításuk a tetőablakból, illetve az emeleti erkélyről teleszkópos ablakmosóval megoldható legyen, ne kelljen ezért tetőt mászni. Meg kell mondjam, profi munkát végeztek, felesleges mozdulatot sem igen tettek, rögtön látszott, hogy a sokadik rendszerüket készítik. Késő délutánra végeztek is. Összességében elégedett vagyok a munkájukkal, valami azért csak böki a csőröm, de arról részletesebben majd az elkövetett hibák fejezetben írok.

A kivitelező azt állította, ez a rendszer évente minimum 4800 kW órányi elektromos energiát fog termelni. 5 hónapos (főként téli) üzem után hajlamos vagyok arra, hogy ezt alá becsült számnak mondjam. Ha a telepített panelek összteljesítménye meghaladná az inverter névleges teljesítményét, az a névleges szint felett visszaszabályoz. Kérdés, milyen teljesítményszinten fog visszaszabályozni? A hardver a telepített inverterben azonos a sorozatban egyel nagyobb, 5KWp teljesítményűvel, csak szoftveresen visszaszabályozott. (Az eddig mért termelési csúcsérték 4710 watt volt szeptemberben, az idén februárban csúcsban már 4470 wattot teljesített. Tartósabban, azaz legalább húsz percnél hosszabb időszaki átlagban 4,18 kWh volt eddigi teljesítmény csúcs 2019. szeptember végén.) Majd, ha a fény beesési szöge közel merőleges lesz a panelek síkjára, várhatóan április végén, akkor írhatok max. teljesítmény tényadatokat. Erre a tapasztalatok bemutatásánál még vissza fogok térni.

A munka befejezését és készre jelentését követően a szolgáltató 10 napon belül „átvette” a telepített rendszert, kicserélte a mérőt egy „oda-vissza” mérőre, és rákapcsolta a rendszert a hálózatra.

Szeptember 10. óta működik a rendszer, azóta nem fizetek az elektromos szolgáltatásért díjat, gondolom az elosztói díjat a havi kb. 1000 forintot majd egy összegben kiszámlázzák, illetve, ha negatív a termelés-felhasználás egyenlege, a mért különbség utáni díjat is. Ha a szaldó esetleg pozitív lenne, leszámlázhatom a többlet betáplált energia árát, de azzal igen sok a nyűg, ezért valószínűleg nem fogom, inkább a lehetőséghez mérten felhasználom, és a maradékot a szolgáltatónak ajándékozom.

A beüzemelést követően természetesen megkaptam a megállapodott összegű számlákat a kivitelezőtől, mindkettőt forintban, hiszen a szlovákiai cég szlovákiai bankjánál is forintszámlát vezet, így nem volt szükség devizakonverzióra.

Végezetül álljon itt a kész „erűmű”-ről egy kép.

img_4017.JPG

Szólj hozzá!

(2) kivitelezőt keresek

2020. február 22. 16:18 - SzyG

Kivitelezőt kellett találnom, ezért kitöltöttem a Napelem Napkollektor Szövetség ajánlatkérő űrlapját, és vártam. Lassan elkezdtek csörgedezni az ajánlatok, és érkeztek pontosítást kérő e-mailok is, amelyeket rendre megválaszoltam.  Mindössze egyetlen ajánlattevő kért helyszíni szemlét, (ami érthető, hisz az épület tetőjének fényképe jó esetben a google maps-ben elérhető, a tető tájolása ebből aránylag pontosan megállapítható) de a helyszínt megtekintő ajánlattevő is inkább az általa ajánlani tervezett, más típusú paneleknek akart személyes reklámot biztosítani.

Summa summarum, érkezett vagy húsz ajánlat – időben meglehetősen elhúzódva. Volt olyan is, amely akkor érkezett, mikorra már kiválasztottam a nekem megfelelőt. Aki viszont korán elküldte, egy-két nap elteltével máris melegen érdeklődött az ajánlata sorsáról. Ezért aztán minden ajánlatot rögtön nyugtáztam azzal, hogy időt kérek a kiértékelésre.

Néhány ajánlat értelmezéséhez és értékeléséhez kiegészítő információkat is kellett kérnem, mert nem voltak minden esetben egyértelműek. Jó pár jelentkező teljesen figyelmen kívül hagyta az előzetes kikötéseimet, és ajánlott mindenféle panelt és invertert. Ezeket rövid úton kikukáztam. A jobbak amellett, hogy megajánlották a kérésem szerinti tartalmat, további, opciókban tettek ajánlatot az általuk elsődlegesen preferált gyártóktól származó rendszerekre.

A feldolgozás meglehetősen időigényes volt, hiszen nem szorítkozhattam kizárólag az ajánlat adataira, alaposan „körüljártam” az ajánlattevőket. Végigböngésztem a honlapjukat, ha volt Facebook oldalukat, olvasgattam a bejegyzéseket. Különösen a referenciák érdekeltek, hisz nem akartam kezdőre bízni a telepítési munkát, hisz a tető megbolygatása kényes dolog. Akinek nem ítéltem megfelelőnek a referenciáját, nem foglalkoztam vele tovább.

A kalapban maradó ajánlatok ár-összevetése következett, amit nem csak az ajánlat végösszege, hanem a fő rendszerösszetevők, de a munkadíj tekintetében is elvégeztem, és értékeltem a fizetési feltételeket is. (Ha valaki azzal kezdte, hogy mindenekelőtt utaljak át 30 % előleget, addig nem kezd hozzá az anyagok és eszközök beszerzéséhez, nem foglalkoztam tovább az ajánlatával.) Ha valamely összetevőnél az átlagtól erősen eltérő értéket tapasztaltam, de az ajánlat mégis elfogadható szintű volt, rákérdeztem az eltérésre. Az árak igencsak szórtak. A bruttó 1.550.000 forinttól egészen 2.660.000 forintig. A 2 millió felettieket csak kíváncsiságból nézegettem, tudtam, nem ezek közül fogok választani.

Végül, összességében a csaknem legolcsóbb, ám (szerintem) minden tekintetben a legjobb ajánlatot választottam. Nemsokára az is kiderült, miért tudta ilyen alacsony áron megtenni az ajánlatát.

A napelemes rendszerek összetevői 90-95 százalékban importból származnak. Árukat elsősorban a világpiaci árak, a forint árfolyama, a nagy és kiskereskedelmi árrés, illetve az árakat növelő adók és illetékek határozzák meg. (No meg a haszon, aminek százalékos aránya - az ajánlatokat látva igencsak eltérő mértékű volt.) A németországi beszerzésnél 19 %, a szlovákiainál 20 % ÁFA terheli az árat, míg nálunk 27% Ehhez még hozzájárul a magyarországi környezetvédelmi termékdíj is.

Esetemben a kiválasztott kivitelező egyben kis és nagykereskedelmet is végez – nem csak honi, de szlovákiai telephelyű cégével is. A termékekért a szlovákiainak fizettem kereken 1.300 ezret, míg a munka ellenértékéért a magyarországinak kereken 300 ezret. Csak ez közel 100 ezer forintot csökkentett az áron. És végül, de nem utolsó sorban a cég tulajdonosa szerelőként maga is részt vett a munkában, nem „kellett” a főnököt is külön  megfizetni.

Egyébként a kivitelező vállalta a rendszer terveztetését és engedélyeztetését is, nekem csak az e-mailekben „forgó” papírok aláírását kellett intéznem. Elviekben, mert akadt egy kis bibi, de erről majd a következő részben.

3 komment

(1) a döntés

2020. február 21. 11:01 - SzyG

Hosszú ideig meditáltam, hogy belevágjak-e egy olyan fejlesztésbe, amire nagy szükségem nincs. Egy kétlakásos házban élek nyolcadmagammal, de már nem hosszú ideig, ez hamarosan változni fog. Mikor a lányomék négy unokával ideköltöztek, és megunták a mindenütt száradó ruhákat, az éves 2500-2800 kilowatt energia-felhasználásunk a rengeteg mosás, és a szárítógép miatt kissé megugrott, akkor határoztam egy HMKE, azaz háztartási méretű kiserőmű beszerzéséről. Annak ellenére, hogy már épül a lányomék háza, tehát a jövőben emiatt  csökkeni fog a fogyasztás.

Arra gondoltam viszont, hogy a ház esetleges eladása esetén a rendszer jelentősen javítja majd az épület energetikai besorolását, de vonzó lesz az áramszolgáltatás költségmentessége is. Ráadásul az egyre melegebb nyarak miatt lassan az egész földszintet klimatizáljuk, és kiegészítő „kényelmi” elektromos fűtést is szereltem néhány helyiségbe. Az áramfogyasztásunk tehát a korábbi, "kis létszámú" helyzethez képest konzekvensen nő, miközben a világítás a LED-es technológia miatt alig fogyaszt valamit.

Ezért a napelemes rendszert komoly tartalékkal terveztem megvalósítani. Azért is, mert a bekerülési költségek nem emelkednek a kapacitás növekedésével arányosan, adott teljesítményszinteknél ugrások tapasztalhatók az árakban. Korábban több vállalkozótól – köztük áramszolgáltatótól is kértem tájékoztató ajánlatot, így nagyjából tisztában voltam az árakkal, 1,5-2 millió forint közé lőttem be a költségeket. Úgy gondoltam, évi 4500 kWóra termelésére alkalmas rendszert szereltetek, ami a szakirodalom szerint egy 4,5 kWp (csúcs)teljesítményű rendszerrel oldható meg.

Az épület adottságai jók, ám nem ideálisak. 34 fokos lejtésű déli, Bramac fedésű tetőm a déli iránytól 20 fokkal tér el – nyugatra. A kábelezés fal és födémáttörések nélkül a tetőtéren és a külső falon levezethető. 3*16 Amper áll rendelkezésre, plusz a tetőtéri lakáshoz egy másik, egyfázisú mérővel még 16 Amper.

A megvalósításhoz a  Magyar Napelem Napkollektor Szövetséget hívtam segítségül. Honlapjukon találtam egy egyszerű ajánlatkérési lehetőséget, amelyet belső rendszerén keresztül a hozzá bejelentkezett vállalkozások számára meghirdetett. Ez 2019. áprilisában történt. Néhány dolgot előzetesen kikötöttem. Az elvárt teljesítményen túl az osztrák Fronius cég háromfázisú inverterének megajánlását, valamint az Amerisolar cég 280Wp napelemének a betervezését.    

Miért? Joggal kérdezhetitek, hiszen elérhetőek már legalább 10-15 %-kal nagyobb teljesítményű panelek is. Az ok a hosszú évek alatt beidegződött munkahelyi szemlélet, ami úgy tűnik nálam már beégett. A távközlésben, ahol eleinte műszakiként, majd beruházóként dolgoztam, csak rendesen kipróbált, tesztelt, azaz nem csak képességeit, de megbízhatóságát tekintve is vizsgázott rendszereket építettünk be. 

A kiválasztott panel készítője az Amerisolar a világ 10 legnagyobb gyártóinak egyike, paneljei már évek óta bizonyítottak. Árszintje is a képességeihez igazodik, a piacon elérhető 300 Wattp teljesítményű panelek ára nem arányosan, 7-8 százalékkal, de több mint 15-30-al magasabb.  Miközben bőven van hely a tetőn, semmi nem indokolja a nagyobb teljesítmény erőltetését. Az inverternél a sok-sok utánaolvasást követően választottam a nem-olcsó kategóriás Fronius Symo 4,5-3M tipust. Az ajánlatadók kérdezgették, ragaszkodom-e a 3 fázisú rendszerhez, hiszen ez a teljesítmény 1 fázissal is simán megvalósítható.

Ez igaz, de 3 fázisú csatlakozásnál nem szívesen engedélyeznek a szolgáltatók egy fázisú HMKE-t. Továbbá a névleges hálózati csatlakozásom 3* 16 amperre szól, 16 ampernél nagyobb kimenő áramú rendszer erre nem telepíthető, azaz bővítenem kellett volna a csatlakozást 3*25 Amperre, és máris elveszett volna az egy fázisú inverter árelőnye. Akadt így is bajom a szolgáltatóval, de ez nem a HMKE-ből adódott, erről majd később.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása