Hosszú ideig meditáltam, hogy belevágjak-e egy olyan fejlesztésbe, amire nagy szükségem nincs. Egy kétlakásos házban élek nyolcadmagammal, de már nem hosszú ideig, ez hamarosan változni fog. Mikor a lányomék négy unokával ideköltöztek, és megunták a mindenütt száradó ruhákat, az éves 2500-2800 kilowatt energia-felhasználásunk a rengeteg mosás, és a szárítógép miatt kissé megugrott, akkor határoztam egy HMKE, azaz háztartási méretű kiserőmű beszerzéséről. Annak ellenére, hogy már épül a lányomék háza, tehát a jövőben emiatt csökkeni fog a fogyasztás.
Arra gondoltam viszont, hogy a ház esetleges eladása esetén a rendszer jelentősen javítja majd az épület energetikai besorolását, de vonzó lesz az áramszolgáltatás költségmentessége is. Ráadásul az egyre melegebb nyarak miatt lassan az egész földszintet klimatizáljuk, és kiegészítő „kényelmi” elektromos fűtést is szereltem néhány helyiségbe. Az áramfogyasztásunk tehát a korábbi, "kis létszámú" helyzethez képest konzekvensen nő, miközben a világítás a LED-es technológia miatt alig fogyaszt valamit.
Ezért a napelemes rendszert komoly tartalékkal terveztem megvalósítani. Azért is, mert a bekerülési költségek nem emelkednek a kapacitás növekedésével arányosan, adott teljesítményszinteknél ugrások tapasztalhatók az árakban. Korábban több vállalkozótól – köztük áramszolgáltatótól is kértem tájékoztató ajánlatot, így nagyjából tisztában voltam az árakkal, 1,5-2 millió forint közé lőttem be a költségeket. Úgy gondoltam, évi 4500 kWóra termelésére alkalmas rendszert szereltetek, ami a szakirodalom szerint egy 4,5 kWp (csúcs)teljesítményű rendszerrel oldható meg.
Az épület adottságai jók, ám nem ideálisak. 34 fokos lejtésű déli, Bramac fedésű tetőm a déli iránytól 20 fokkal tér el – nyugatra. A kábelezés fal és födémáttörések nélkül a tetőtéren és a külső falon levezethető. 3*16 Amper áll rendelkezésre, plusz a tetőtéri lakáshoz egy másik, egyfázisú mérővel még 16 Amper.
A megvalósításhoz a Magyar Napelem Napkollektor Szövetséget hívtam segítségül. Honlapjukon találtam egy egyszerű ajánlatkérési lehetőséget, amelyet belső rendszerén keresztül a hozzá bejelentkezett vállalkozások számára meghirdetett. Ez 2019. áprilisában történt. Néhány dolgot előzetesen kikötöttem. Az elvárt teljesítményen túl az osztrák Fronius cég háromfázisú inverterének megajánlását, valamint az Amerisolar cég 280Wp napelemének a betervezését.
Miért? Joggal kérdezhetitek, hiszen elérhetőek már legalább 10-15 %-kal nagyobb teljesítményű panelek is. Az ok a hosszú évek alatt beidegződött munkahelyi szemlélet, ami úgy tűnik nálam már beégett. A távközlésben, ahol eleinte műszakiként, majd beruházóként dolgoztam, csak rendesen kipróbált, tesztelt, azaz nem csak képességeit, de megbízhatóságát tekintve is vizsgázott rendszereket építettünk be.
A kiválasztott panel készítője az Amerisolar a világ 10 legnagyobb gyártóinak egyike, paneljei már évek óta bizonyítottak. Árszintje is a képességeihez igazodik, a piacon elérhető 300 Wattp teljesítményű panelek ára nem arányosan, 7-8 százalékkal, de több mint 15-30-al magasabb. Miközben bőven van hely a tetőn, semmi nem indokolja a nagyobb teljesítmény erőltetését. Az inverternél a sok-sok utánaolvasást követően választottam a nem-olcsó kategóriás Fronius Symo 4,5-3M tipust. Az ajánlatadók kérdezgették, ragaszkodom-e a 3 fázisú rendszerhez, hiszen ez a teljesítmény 1 fázissal is simán megvalósítható.
Ez igaz, de 3 fázisú csatlakozásnál nem szívesen engedélyeznek a szolgáltatók egy fázisú HMKE-t. Továbbá a névleges hálózati csatlakozásom 3* 16 amperre szól, 16 ampernél nagyobb kimenő áramú rendszer erre nem telepíthető, azaz bővítenem kellett volna a csatlakozást 3*25 Amperre, és máris elveszett volna az egy fázisú inverter árelőnye. Akadt így is bajom a szolgáltatóval, de ez nem a HMKE-ből adódott, erről majd később.
