Pontosabban 167 napé. A számszerű értékek, amelyeket használok, az inverter adatgyűjtő rendszeréből származnak. Ezek kinyerhetők online módon, illetve USB adathordozóról. Én ez utóbbit preferálom. A rendszer egy sor áram- és feszültségadatot tárol, és a minket leginkább érdeklő energia-mennyiségi adatokat is. A jól olvasható külső kijelzőn egyébként folyamatosan látható a pillanatnyi teljesítmény érték, de egy léptethető menürendszerben egy sor adat leolvasható. Az usb adatkimeneten rögzítési periódusként tízperces időtartamot állítottam be, ez napi 144 adatrekordot jelent, amelyből persze az éjszakai adatok érdektelenek. Az adatok excelbe importálhatók, így könnyedén feldolgozható az adathalmaz (mondjuk az eddigi időszak adatait tartalmazó, 23.600 soros táblázat elsőre kicsit ijesztő méretnek tűnt)
Nos, az adatok tartalma.
Szeptember 10. és február 23 között a kiserőmű 1315 kWh energiát termelt. Ez több, mint amire számítottam. A meteorológiai adatokból ismert a havonkénti napos órák száma, ebből készítettem előzetes becslést – figyelembe véve a télen igazán alacsony szögben érkező napsugárzás csekély energiatartalmát. Szeptember 21. és március 21. között a legmagasabb napálláskor, délben legfeljebb 42 fokos szögben süt a nap, a legalacsonyabb a napállás december 21-én, mindössze 18 fokban érkeznek a napsugarak a vízszintes síkhoz képest. Érdekes módon éppen ezen a napon a hét többi napjához viszonyítva a rendszer „kiemelkedő” mennyiségű, 6,5 kWh energiát termelt, valószínűleg szép, tiszta idő volt. Ellenpontként az eddigi legmagasabb napi termelést, 24,7kWh említeném, amit szeptember 18-án produkált a rendszer. Az eddigi időszakban megtermelt energiát heti bontásban az alábbi diagram mutatja be.
Jól látható a tavaly már októberre is átnyúló „vénasszonyok nyara”, az októberi tiszta, napsütéses időszak hatása, a relatíve sok megtermelt energia. Ugyanígy jól kivehető a grafikonon a decemberi borús, ködös időszak, mikor 10 és 30 kilowattóra közötti a heti produktum, miközben egyetlen tiszta decemberi nap eredménye (ahogy az imént írtam) 6,5 kWh. Két dolgot jegyeznék meg itt. A napelemek hatásfoka a hőmérsékletük emelkedésével arányosan csökken, tehát a hideg panelek jobban teljesítenek. A másik, hogy nem szükséges a paneleket közvetlenül érő napsugárzás ahhoz, hogy a termelés meginduljon. Közepesen borult égbolt esetén is 3-500 wattal dolgozik a rendszer, pedig a nap pontos helyzete sem látható a felhőrétegtől.
Mivel a napelemek a tető felületén a vízszintes síkhoz képest 34 fokos szögben állnak, ezért a napsugarak legnagyobb beesési szöge ebben az időszakban (délben) a panelek síkjához képest 76 és 52 fok közé esik, messze elmaradva az ideális, merőlegestől. Ez esetemben megint kis korrekcióval értendő, hiszen a tetőm síkja 20 fokkal nyugatra van a déli iránytól, ezért a panelek rövidebb oldali tengelyéhez mért merőleges napirány nálam 13:15-kor következik be, de a nap ekkor már 2-3 fokkal alacsonyabban áll, mint délben. Emiatt a teljesítménygörbe nem délben tetőzik és kicsit lapult a csúcsa. Példaként álljon itt egy grafikon, a február 20-i teljesítménygörbe, ami a tíz percenkénti mérési időszakokban átlagolt teljesítményt mutatja. A teljesítménygörbe nem sokban különbözik attól, amit egy ideális pontosan déli fekvésű rendszer produkálna. A teljesítménycsökkenés 1-2 %-ra tehető.
A grafikonon levő néhány ugrásszerű csökkenés és visszaemelkedés a nap előtt átúszó kósza felhő következménye. A nap végén még látható egy, a monoton eső görbét követő visszaemelkedés. Ez a csökkenő panelfeszültség miatt programozott munkapont váltás (az elektronika más beállításának) eredménye. Ilyenkor a rendszer még „nyer” kb. fél kilowattóra energiát.
A megtermelt energiából a rendszer aktív időszakában (tehát a napsütéses időszakban) 372 kWh energiát fogyasztottam el, a többi – saját fogyasztás híján kikerült az elektromos hálózatra, azt a közeli és távolabbi szomszédaim használtak el. (Ezek az adatok már az oda-visza mérőből származnak) Persze az összes általam felhasznált energia ebben az időszakban jóval több, a nappal megtermelt és a hálózatra kiadott energiát, vagy annak egy részét már aznap este és éjjel „visszaszívtam”, sőt ezen felül még jókora mennyiséget vételeztem a szolgáltató hálózatából. Ezt majd az igazán napsütéses időszakban „töltöm vissza” oda. Laikusok számára mondom, ez semmiféle beavatkozást nem igényel, ez a folyamat automatikusan zajlik le.
Végül felteszek ide egy ábrát, amiből jól látszik, hogy milyen módon változik a nap pályája, ezzel a paneleket érő sugárzás szöge ideális, déli irányú, illetve attól különböző szög-eltérésű tetőfelületek esetén az évszakok változásával, illetve napon belül. Az ábrát a stílszerűen a Naplopó Kft. honlapjáról „loptam” Köszönet érte a Naplopónak.
