Kivitelezőt kellett találnom, ezért kitöltöttem a Napelem Napkollektor Szövetség ajánlatkérő űrlapját, és vártam. Lassan elkezdtek csörgedezni az ajánlatok, és érkeztek pontosítást kérő e-mailok is, amelyeket rendre megválaszoltam.  Mindössze egyetlen ajánlattevő kért helyszíni szemlét, (ami érthető, hisz az épület tetőjének fényképe jó esetben a google maps-ben elérhető, a tető tájolása ebből aránylag pontosan megállapítható) de a helyszínt megtekintő ajánlattevő is inkább az általa ajánlani tervezett, más típusú paneleknek akart személyes reklámot biztosítani.

Summa summarum, érkezett vagy húsz ajánlat – időben meglehetősen elhúzódva. Volt olyan is, amely akkor érkezett, mikorra már kiválasztottam a nekem megfelelőt. Aki viszont korán elküldte, egy-két nap elteltével máris melegen érdeklődött az ajánlata sorsáról. Ezért aztán minden ajánlatot rögtön nyugtáztam azzal, hogy időt kérek a kiértékelésre.

Néhány ajánlat értelmezéséhez és értékeléséhez kiegészítő információkat is kellett kérnem, mert nem voltak minden esetben egyértelműek. Jó pár jelentkező teljesen figyelmen kívül hagyta az előzetes kikötéseimet, és ajánlott mindenféle panelt és invertert. Ezeket rövid úton kikukáztam. A jobbak amellett, hogy megajánlották a kérésem szerinti tartalmat, további, opciókban tettek ajánlatot az általuk elsődlegesen preferált gyártóktól származó rendszerekre.

A feldolgozás meglehetősen időigényes volt, hiszen nem szorítkozhattam kizárólag az ajánlat adataira, alaposan „körüljártam” az ajánlattevőket. Végigböngésztem a honlapjukat, ha volt Facebook oldalukat, olvasgattam a bejegyzéseket. Különösen a referenciák érdekeltek, hisz nem akartam kezdőre bízni a telepítési munkát, hisz a tető megbolygatása kényes dolog. Akinek nem ítéltem megfelelőnek a referenciáját, nem foglalkoztam vele tovább.

A kalapban maradó ajánlatok ár-összevetése következett, amit nem csak az ajánlat végösszege, hanem a fő rendszerösszetevők, de a munkadíj tekintetében is elvégeztem, és értékeltem a fizetési feltételeket is. (Ha valaki azzal kezdte, hogy mindenekelőtt utaljak át 30 % előleget, addig nem kezd hozzá az anyagok és eszközök beszerzéséhez, nem foglalkoztam tovább az ajánlatával.) Ha valamely összetevőnél az átlagtól erősen eltérő értéket tapasztaltam, de az ajánlat mégis elfogadható szintű volt, rákérdeztem az eltérésre. Az árak igencsak szórtak. A bruttó 1.550.000 forinttól egészen 2.660.000 forintig. A 2 millió felettieket csak kíváncsiságból nézegettem, tudtam, nem ezek közül fogok választani.

Végül, összességében a csaknem legolcsóbb, ám (szerintem) minden tekintetben a legjobb ajánlatot választottam. Nemsokára az is kiderült, miért tudta ilyen alacsony áron megtenni az ajánlatát.

A napelemes rendszerek összetevői 90-95 százalékban importból származnak. Árukat elsősorban a világpiaci árak, a forint árfolyama, a nagy és kiskereskedelmi árrés, illetve az árakat növelő adók és illetékek határozzák meg. (No meg a haszon, aminek százalékos aránya - az ajánlatokat látva igencsak eltérő mértékű volt.) A németországi beszerzésnél 19 %, a szlovákiainál 20 % ÁFA terheli az árat, míg nálunk 27% Ehhez még hozzájárul a magyarországi környezetvédelmi termékdíj is.

Esetemben a kiválasztott kivitelező egyben kis és nagykereskedelmet is végez – nem csak honi, de szlovákiai telephelyű cégével is. A termékekért a szlovákiainak fizettem kereken 1.300 ezret, míg a munka ellenértékéért a magyarországinak kereken 300 ezret. Csak ez közel 100 ezer forintot csökkentett az áron. És végül, de nem utolsó sorban a cég tulajdonosa szerelőként maga is részt vett a munkában, nem „kellett” a főnököt is külön  megfizetni.

Egyébként a kivitelező vállalta a rendszer terveztetését és engedélyeztetését is, nekem csak az e-mailekben „forgó” papírok aláírását kellett intéznem. Elviekben, mert akadt egy kis bibi, de erről majd a következő részben.